Egy festmény és annak mása a galériában

 

2017-09-11 11:38:25

 

A Szikra Galéria műkincseit bemutató sorozatának szeptemberi estjén Rácz Kálmán Vízparti táj című, 1958-ban készült alkotását láthattuk, és az alkotó családtagjaival is találkozhattunk. Előbb azonban Sas Dániel – a Palotásy Zeneiskola ifjú tanára – zongorajátékát hallhatta a közönség, egy Liszt és egy Bartók művet adott elő varázslatosan.


A Szikra Galéria tulajdonában lévő, szeptemberre kiválasztott alkotás festője, Rácz Kálmán (1908-1994) középiskolai tanárként érkezett Jászberénybe 1933-ban, hogy a gimnáziumban rajzot taníthasson a diákoknak. A diplomáját 1931-ben szerezte, a főiskolán Rudnay Gyula is tanította, s talán a jászberényi állása sem volt teljesen véletlen.  Az már történelem, hogy itt nősült be a jeles Beleznay családba. Öt gyermekük született, kik közül többen örökölték a művészi tehetség, hajlam egy részét. A Szikra István vendégeként Rácz Anna építész és Rácz Gábor iparművész is jelen volt, akik sok érdekes információval szolgáltak a családról, édesapjuk életének, pályájának alakulásáról.


Rácz Anna (80 éves) azt említette, hogy édesapja mennyire gyerekszerető és sokoldalú ember volt. Szerettek Jászberényben élni, s később, Pestre költözésük után is visszajártak, ha tehették. Rácz Gábor beszámolt arról, hogy 1945-ben miért kellett szó szerint elmenekülnie a családnak a városból. Úgy fogalmazott, hogy egyszerűen elkergették a családot a hatalom új birtokosai. Rácz Kálmán a II. világháborúban több évig szolgált katonaként, parancsnokként, és katonáira is vigyázott, mint saját gyermekeire. A város művészeti életének vezető egyénisége, az 1936-ban alapított Jászberényi Nyolcak művészeti csoportosulásnak alapító tagja volt. Olyan személyiség volt, aki maga köré vonzotta az embereket, aki tudott bánni a fiatalokkal. Ezt az új hatalom urai nem vették jó néven.


altA beszélgetés során Rácz Gábortól hallottuk, hogy a Hónap műtárgyának választott tájkép milyen mesterségbeli tudást mutat, a színek, a lazúros ecsetkezelés, a fehérbe kevert nápolyi sárga milyen jelentéssel bír az adott kép esetében. A népes család 1945 után Rákospalotán élt, ahol a családfő segédmunkás is volt, de dolgozott a Bányászati Tervezőintézetben is, hogy a családot eltarthassa. Aztán tanított és festett is nagyon sokat. Jószerivel ebből éltek főként. Az 1960-as évektől külföldön több sikeres kiállítása is volt, sőt még az USA-ban is.  Külföldön nagyobb elismerésnek örvendett, mint hazájában. A beszélgetés során szóba került, hogy életéről, munkásságáról sem készült még egy átfogó, alapos könyv sem, csak egy főiskolai diplomamunka. Van tehát teendője az utókornak Rácz Kálmán munkásságának megőrzése, feldolgozása kapcsán.


Izgalmas fordulat volt az esten, amikor Bartos Kinga rajztanár egy érdekességgel szolgált. A Vízparti táj című festmény egy kisebb, de szinte azonos, Rácz Kálmán szignójával ellátott változatát is megmutatta a jelenlévőknek. A kép restaurálás során került elő, így most együtt láthattuk a galériában. A jelenlévő szakértők szerint a később megfestett és nagyobb méretű  alkotás előtanulmánya lehet a kisebbik kép.  És talán az is bizonyos, hogy Rácz Kálmán más alkotásai is vannak még Jászberényben, csak nem tudunk róla.


Egyszer majd talán ez is kiderül.


Kiss Erika


Hír megosztása